Kojot

magyar vidéki rögvalóság

2016

magyar vidéki rögvalóság

Adott egy pesti irodista srác, aki – a frissen vetélt feleségével – egészen eddig nem találja a helyét a világban, amíg nem örököl egy kis telket valahol vidéken. Úgy dönt, odaköltöznek, ezt azonban a helyi “oliharga” nem nézi jó szemmel. Ettől viszont feléled a srácban nagyapja makacs szelleme, s mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje a földjét a mutyizóktól. (SPOILER: Aki hollywoodi végkifejletet remél, annak csalódnia kell, ez a film jóval magyarabb annál.)

Ez a film egy kisebbfajta hiba a Mátrixban. Látva, hogy elásták, már az is csoda, hogy egyáltalán elkészülhetett. Nem tudni, hogy a magukra ismerő fideszesek orroltak-e meg rá ennyire, vagy a szolgalelkű gyártó fosott-e be végül, de az érintettek mindent megtettek annak érdekében, hogy minél előbb eltűnjön a süllyesztőben. Ha hihetünk az IMDB-nek, mindössze 3 millió forintot hozott, ami a teljes költségvetésének a kevesebb, mint 1%-a.

Pedig mint film, kifejezetten jó, lazán kimagaslik a magyar átlagból. Szépen fényképezett, hangulatos, kemény és kellőképpen nyomasztó. Helyenként még akár autentikusnak is mondhatnám, van benne valami jellegzetesen magyar, amelybe keveredik azért némi hamisság is, ami időtlen idők óta a hazai filmgyártás sajátja. A vidéki életet tipikus pesti szemüvegen keresztül igyekszik bemutatni, de ami még ennél is nagyobb bűne, az a női karakterek ábrázolása. Nem tudom, hogy mikor született a “motyogó magyar nő” archetípusa, de végtelenül irritáló. A legtöbb színésznőnk ilyet játszik, és nem tudom megmondani, hogy miért, mert aki látott már magyar nőt, az tudja, hogy nem ilyenek. 🙂

Ami mai szemmel fura még benne, hogy – miközben egyértelműen balliberális tollból született – mennyire lazán kezeli a családon belüli erőszak témáját. Ennyit számítana, hogy még a #metoo mozgalom előtt készült?!