Tides / The Colony

német posztapokaliptikus sci-fi

2021

Sokat rágódtam a végső pontszámon, mert bár nagyon szépen fényképezett, hangulatos filmről van szó (ami végig lekötött), a sztorinak semmi értelme. Sokkal nagyobb potenciál volt az általa felvázolt világban, mint amit végül az írók végül kiszenvedtek magukból.

A nem túl távoli jövőben az elit úgy dönt, hogy itt az ideje elhagyni az általuk kvázi lakhatatlanra baszott bolygót. Egészen a Kepler 209-ig utaznak, hogy új életet kezdjenek, azonban némi hiba csúszik a számításaikba, két generáció után teljesen meddővé válnak. Egyetlen esélyük, ha megpróbálnak visszaavászkodni a Földre. Miután az első előőrsnek váratlanul nyoma vész, kitalálják, hogy küldenek még egyet.

Itt kapcsolódunk be a film cselekményébe. Gondolom nem árulok el vele nagy titkot – és még csak spoilernek se mondanám -, hogy hamar kiderül, hogy a Földön van élet, sőt, még emberek is. A készítők azonban minden bizonnyal túl sok The 100-ot és Waterworld-öt néztek, ugyanis egy olyan világot álmodtak meg, ahol a Csendes-óceánban már alig van víz, a túlélők pedig valami újfajta skandináv dialektust beszélve nomádkodnak a kietlen vizes terepen, folyamatosan kitéve az árapály szeszélyeinek. (Innen az egyik cím)

És amikor azt mondom, hogy kietlen, azt értsétek szó szerint. Van neki egy olyan kellemesen nyomasztó hangulata, mint amilyen mondjuk a The Road-nak volt. Jól néz ki a sok megfeneklett teherhajó, ami közt a szereplők folyamatosan szambáznak.

Abba már végképp nem tudnék belemenni spoilermentesen, hogy eme felvázolt világ hol kezd el minden létező eresztékén keresztül elvérezni, de hogy a végkifejlet csalódást keltő, az biztos. Úgyhogy ennek tudatában vágjatok bele, ha felkeltettem vele az érdeklődéseteket. Én a magam részéről minden blődsége ellenére sem tudok rá haragudni, inkább csak sajnálni, hisz lehetett volna ez sokkal jobb is.